Egy csepp Európa

A karácsonyi készülődés hagyományos kellékei szerte a nagyvilágban

Még az adventi időszak kezdete előtt számos teendő vár ránk. Például kicseréljük az adventi koszorú gyertyáit, megtöltjük az adventi naptárat, és vásárolunk egy cserép mikulásvirágot. Aztán ahogy közeleg az ünnep, úgy tapossuk egyre gyorsabban a mókuskereket: üdvözletet és jókívánságot küldünk képes levelezőlapon vagy online, megvesszük a fenyőfát, kicseréljük az izzókat a fényfüzérben, készítjük a Mikulás-csomagot stb. De kinek köszönhetjük mindezt? Kinek a példáját követjük? Ki volt az, aki az immár hagyományos készülődés valamelyik ikonikus elemét kitalálta?

hoemberek

  1. Adventi koszorú

Ezt a szép hagyományt egy német evangélikus lelkésznek, Johann. H. Wichern-nek köszönhetjük, aki 1939-ben egy szekérkereket függesztett fel a mennyezetre, rajta 24 gyertyával. Mindennap eggyel többet gyújtott meg belőlük, így várta a karácsonyt háza népével együtt. Azóta a gyertyák száma négyre csökkent, a díszítő elemek száma azonban lassan a végtelenségig nő: ki-ki ízlése és pénztárcája szerint készítheti el vagy vásárolhatja meg a neki legjobban tetszőt. Érdekes dolog, hogy bár evangélikus hagyományról van szó, azok, akik ragaszkodnak a lila és a rózsaszín gyertyákhoz, a katolikus szimbolikát követik.

adventi-koszoru

      2. Adventi naptár

Bizony ezt a – gyermekek számára szinte elmaradhatatlan – kelléket is a németeknek köszönhetjük! Egy német édesanya unta meg ugyanis kisfia, Gerhard állandó nyafogását az egyre késlekedő karácsony miatt, ezért karton papaírból és 24 szem cukorkából elkészítette számára minden adventi naptár ősét. Minderre 1900 körül került sor (Gerhard felnőtt korában adventi naptárakat gyártott, úgyhogy édesanyja ötlete kiváló megélhetési forrásul is szolgált).

advent-calendar

 

     3. Adventi vásár

Bár több német város (Drezda, Bautzen, Frankfurt) is verseng a világ legrégebbi karácsonyi vására címért, valószínűleg mégis Bécs az esélyes, hiszen már 1296-ban is történik említés róla egy hiteles okiratban. A középkorból eredeztethető szokás az őszi böjt után, a hideg időszak kezdetével alakult ki, amikor árusítani kezdték a piacokon a húsárut és a télire szükséges egyéb élelmiszert. Aztán megjelentek a kézművesek: játékkészítők, gyertyamártók, édességárusok stb. Ma már nem elsősorban ajándékot vásárolni járunk ezekbe a hangulatos vásárokba, hanem a hangulat és a csak ilyenkor kapható, nem mindennapi étel-ital kedvéért, no meg persze azért, hogy eltöltsünk egy-két vidám órát a barátainkkal, vagy összefussunk a rég nem látott ismerősökkel.

hessen

     4. Mikulásvirág

Amerikában már az 1830-as években megjelentek a mikulásvirágok az üvegházakban, és a New York-i áruházakban az 1870-es évektől lehetett megvásárolni. Népszerűségét a zöld és az élénk piros színeinek köszönhette. Mexikóból származik, onnan hozta magával látogatása alkalmával Amerika mexikói ügyekért felelős minisztere, Joel R. Poinsett 1828-ban. 

mikulasvirag

     5. Betlehem

Az első betlehemet Assissi Szent Ferenc állította 1223-ban: a barátjával együtt egy barlangot rendeztek be, jászolt készítettek, szamarat és ökröt hoztak, és pásztorokat hívtak, hogy eljátsszák a szent éjszakát. Azóta hagyomány – főleg Itáliában – az életnagyságú szobrokkal berendezett betlehem, illetve minden családnak van otthon saját készlete, amelynek elemei az adventi időszakban napról napra kerül a helyére, 24-én – utolsóként – a Kisjézus figurája a jászolba.

betlehem

     6. Karácsonyi üdvözlőlapok

Az ötlet egy angol és egy német úriember nevéhez kötődik az 1830-as évekből. John Calcott Horsley Angliában, R. H. Pease német bevándorló Amerikában kezdett el ünnepi jeleneteket ábrázoló kártyákat gyártani. Akkora népszerűségnek örvendtek ezek a lapocskák, hogy az angolszász országokban a kandalló fölött, egy zsinórra függesztették fel ezeket, hogy a látogatók is gyönyörködhessenek bennük. Manapság már inkább online küldünk üdvözletet és jókívánságot.

karacsonyi-lap2

     7. Karácsonyi ének

A szokás Angliából származik: vándorzenészek jártak körbe az adventi időszakban, meleg ételért és pénzért kínálva előadásukat. 

christmas-carol

     8. Fagyöngy

A kelta népek hittek a fagyöngy csodatévő erejében (begyógyítja a sebeket, növeli a termékenységet, elűzi a rossz szellemeket). Ma már a karácsonyi hagyomány része a felfüggesztett fagyöngycsokor – csókot illik váltani alatta.

mistletoe_kiss

     9. Karácsonyi zokni

Ma már nálunk is egyre többen kötnek-varrnak vagy éppen vásárolnak színpompás karácsonyi zoknikat, amikbe apró ajándékokat rejtenek. A hagyomány az angolszász és skandináv országokból ered, ahol ezeket a holmikat a kandallóra teszik vagy függesztik fel, hogy a kandallón át érkező Mikulás 25-én reggelre megtölthesse azokat. 

christmas-socks

     10. Karácsonyfa

Ezt a szép hagyományt is a németeknek köszönhetjük. A 17. században állították az elsőt Strasbourgban, majd az 1750-es évektől több német városban is. A német bevándorlók hozták magukkal a szokást Amerikába, így Pennsylvániában az 1820-as években jelent meg a feldíszített fenyőfa, de csak az ötvenes években kezdett elterjedni. Angliában Viktória királynő férje, Albert herceg vezette be. Eleinte gyümölccsel, édességgel díszítették, később gyertyákat erősítettek rá, aztán felkerült rá a szaloncukor, és idővel megjelent a csillagszóró is. Az első nyilvános karácsonyfát Tallinban (Észtország) állították a Városházán 1441-ben, Magyarországon pedig 1824-ben Brunszvik Teréz grófnő (az első kisdedóvó alapítója, Teleki Balanka grófnő nagynénje) nevéhez fűződik az első feldíszített fenyőfa. 

christmas-tree

     11. Szaloncukor

A szaloncukor hungaricum, magyar édességipari termék. Őse, a fondant cukor Franciaországból érkezett, ezt csomagolták sztaniolpapírba, amelynek belsejébe aforizmákat – afféle életbölcsességeket – nyomtattak. A 19. század végén a kézzel készített édességeket felváltotta Stühmer Frigyesnek, egy hamburgi cukrászmesternek köszönhetően a tömeggyártás: ő alapította ugyanis az első magyar gőzüzemű csokoládégyárat, ami a Gerbeaud Cukrászda számára gyártotta a karácsonyi édességet.

“Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó »A legújabb házi czukrászat« című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák.”

szaloncukor-paleo2

       12. Mézeskalács

Már az ókorban is nagy hagyománya volt a mézes sütemény készítésének (Acquincumban is találtak aprólékos gonddal elkészített, míves formákat). Az angoloknál a karácsonyi időszakban Ginger Bread-et készítenek, ami ember formájú, gyömbérrel ízesített kalács. Ma már nemcsak fenyőfa, hóember, Mikulás stb. formájú aprósüteményeket sütnek a mézeskalács tésztájából, hanem egész havas házikókat, sőt karácsonyi falut is építenek!

karacsonyi-sutifalu

      13. Mikulás csomag

A hagyomány szerint Szent Miklós városában élt egy szegény ember, akinek három lánya volt, aki hozomány híján nem tudott férjhez menni. Titokban rajtuk segített a püspök úgy, hogy az ablakukba tett két alkalommal arannyal teli erszényt. Harmadik alkalommal zárva találta az ablakot, ezért a kéményen keresztül dobta be az erszényt, ami belehullott a kandallónál fehérneműjét szárítgató egyik lány harisnyájába. Ennek hatására terjedt el a magyar városokban a szent névnapján (december 6-án), hogy a megtisztított, ablakba rakott csizmákba szaloncukorból, édességből, déligyümölcsből, mogyoróból és dióból (olykor virgácsból) álló csomag került. Sajnos ma már ehelyett méregdrága ajándékokat kap sok helyen a gyermek, így a szép hagyomány ma már a múlté.

mikulas-csomag

     14. Karácsonyi ajándékozás

Már az ókori Rómában voltak olyan ünnepek, melyeken megajándékozták egymást az emberek. Ilyen volt december 17-én a Saturnalia, ami a vidámság és ajándékozás napja volt, a római újév idején, január elsején pedig a gyerekek és a szegények kaptak ajándékot. A niceai zsinatnak köszönhetően kialakult a keresztény ünnepkör, és a pogány szokások a feledésbe vesztek.

ajandek2

      15. Karácsonyi angyal

Jézus születését angyal jövendöli meg Máriának, angyalok visznek hírt a pásztoroknak is az örömteli eseményről (ezért a betlehemes játékokban is fontos szereplők). természetes hát, ha az apró angyal-figurák hozzátartoznak a nem katolikus házakban is az ünnephez, sőt gyakran felkerülnek a karácsonyfákra is. Erdélyben a fát és az ajándékot is az angyal hozza, ezt ma is angyaljárásnak nevezik. 

angyalok

     16. Diótörő katona

A diótörő figurák eredetileg Németországban születtek meg (ma is ott készülnek a legszebb darabok), azért ajándékozták, hogy a rossz szellem és a rossz akaratú emberek ellen megvédjék a házat, és szerencsét hozzanak. Ez a szokás ihlette meg E.T.A. Hoffmannt, hogy megírja karácsonyi történetét Diótörő és Egérkirály címmel 1816-ban.

nutcracker

Ez a mű lett az alapja Csajkovszkij híres karácsonyi balettjének, a Diótörőnek, melyet 1892-ben mutattak be, és azóta megtekintése karácsonyi hagyománnyá vált. 

8

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!