Egy csepp Európa

Egy nem szokványos budapesti kiránduló helyszín: Memento Park

Tartok tőle, hogy elsősorban külföldi turisták látogatják ezt a különleges szabadtéri múzeumot, ahol a főváros egykori köztéri propaganda szobrai kerültek némi nyugalomba. Legalábbis azon a júliusi napon, amikor mi kirándultunk oda, csak a kommunista idők relikviáinak késői hasonmásait méregdrágán árusító, a Szoborparkba belépőjegyeket kiadó úr beszélgetett velünk magyarul, a többi látogató felől csak idegen nyelvű hangfoszlányok érkeztek.

20160712_144135

Kár. Mert érdemes egyszer az életben annak is látni ezt a helyet, aki megélte, és annak is, aki csak történelem könyvekből ismeri ezt az időszakot. Semmi egyéb, kizárólag a hangulat, az atmoszféra miatt. Ott állni a Tanácsköztársaság emlékműve előtt (a híres plakáton is láthattuk számtalan könyvben) vagy a Felszabadító szovjet katona mellett – nem mindennapi élmény.

20160712_145515

Hogyan is jött létre ez a különleges hely? A rendszerváltás után eltávolították azokat a köztéri szobrokat, melyek az előző rendszer preferált emlékművei voltak, Szörényi László pedig felvetette egy szabadtéri múzeum gondolatát, ahová a magyarországi Lenin-szobrokat gyűjtötték volna össze. Végül a Tétényi-fennsíkon, a kerületi önkormányzattól kapott telken kezdődhetett meg Eleőd Ákos építész tervei alapján a park kialakítása. Hivatalos nevét Illyés Gyula közismert verse alapján kapta (Egy mondat a zsarnokságról). A megnyitóra 1993. június 27-én került sor (a szovjet csapatok távozásának 2. évfordulóján).

20160712_144100

42 nagyméretű, a maga módján látványos és érdekes műalkotást láthatunk ma ezen a helyen (nem tervezik a további bővítést, úgyhogy ez a szám véglegesnek tűnik).

20160712_151101

A kopár, kietlen, a legnagyobb kánikulában is árnyékot nélkülöző helyen mindössze egy nagy virágágyást találunk, stílszerűen vörös csillagot formázva.

Érdekes látni, hogy az oly sok helyen emlegetett sematizmus az itt kiállított propaganda szobrokon hogyan érvényesül: van olyan művész, akinek az egyik munkája kifejezetten remekmű, a másikon viszont még az arányos méretet sem sikerül eltalálni.

20160712_144427

Más esetben viszont azt vesszük észre, hogy összecsapott, elnagyolt vagy szó szerint dilettáns műveket látunk: valószínűleg gyakran sürgették a művészeket a határidőkkel, vagy nem a megfelelő tudású alkotóra bízták a feladatot.

20160712_144558

Néhol elfogott a szomorúság (túl az ötvenen nekem már vannak emlékeim és bizonyos ismereteim), ahogy az ide száműzött, lelkes kisdobosokat ábrázoló domborművet néztem (mindenkit megnyugtathatok, nem volt semmi politikai agymosás a kisdobos-és úttörőlétben, de közösségi szellem, összetartozás, máig emlékezetes akadályversenyek és számháborúk annál inkább!), vagy elgondolkodom azon, hogy Ságvári Endre és Hámán Kató miért végezte itt. Mert egy jobb életre vágytak a kilátástalan nyomorúság ellen, és ezért az életüket áldozták? Személy szerint nekem nagyon nem jön be a Horthy-korszak tisztára mosdatása (olvassuk csak el József Attila verseit és a nővére könyvét, Móricz novelláit és még sorolhatnám!), és hajlamosak vagyunk arról is megfeledkezni, hogy borzalmas dologgá változott a szocializmus elmélete a gyakorlatban, de maga az elgondolás igenis jó volt, és Ságvári meg Hámán Kató meg sem érte Rákosi hatalomátvételét.

20160712_145455

Aki ebbe a parkba belép, hamar felfedezi azt is, hogy a monumentális szobrok kiválóan alkalmasak optikailag trükkös fotók készítésére, amilyenekkel a világ minden táján szívesen próbálkoznak a turisták, különösen Pisában. Itt különösen remekül el lehet ütni vele akár egy fél órát is.

20160712_145235

Ha beteltünk a látnivalókkal, megcsodálhatjuk a bejárattal szemben felépített dísztribünt, amelyet 2006-ban adtak át. Ez annak a pontos mása, ami egykor a budapesti felszabadulási téren állt, a kommunista ünnepeken (november 7., március 21., április 4., május 1.) innen integettek a felvonulóknak az ország vezetői, és itt állt Sztálin óriási szobra is. Azonban 1956. október 23-án ez utóbbi ledöntötték, csak a csizmája maradt ott.

20160712_151252

És tudjuk, milyen a pesti humor, hamarosan meg is születtek az ezzel kapcsolatos viccek:

” – Ki várj a legjobban a Mikulást?

–  Sztálin, mert már októberben kitette a csizmáit.”

” – Mikor fog megszólalni a Sztálin-szobor?

– Ha majd harangot öntenek belőle.”

20160712_150643

A Tribün két oldalán két barakk áll (“a legvidámabb barakk”), az egyikbe be is mehetünk, ahol egy kiállítást és egy kis mozit találunk. Érdemes belenézni Papp Gábor Zsigmond rendező filmjébe, amely “Az ügynök élete” címet viseli. Létezett ugyanis egy Belügyminisztériumi Filmstúdió, ahol 1958 és 1988 között több száz oktató és játékfilmet készítettek titkosrendőrök számára, ezek részleteiből állította össze a rendező azt a különleges művet, amit a barakk mozijában láthatunk, és DVD-n az ajándékboltban meg is vásárolhatunk.

20160712_151117

A park mindennap tízkor nyit. Felnőttek 1500 forintos, diákok 1000 forintos, 10 éven aluli gyermekek 200 forintos jegyárat fizetnek (családi kedvezmény: 2 felnőtt+ legalább 1 gyerek: 2000 forint). Bár pedagóguskedvezményről nem esett szó sehol, én rákérdeztem, és kaptam  (1000 forint). Több autóbuszjárat is érinti a park megállóját, mi a Kelenföld pályaudvarról induló 101-essel jutottunk el ide (indul a Deák térről egyenes járat is, de nekünk az ár már túl borsos volt).

20160712_144300

Fotók: Horváth Dávid

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!