Egy csepp Európa

Társasutazás vagy egyéni kalandozás?

Látva a februári szürkeséget és vigasztalan esőt, nehéz elhinni, hogy valaha lesz még nyár. Pedig ez óhatatlanul bekövetkezik, és érdemes fontolóra venni vagy tervezgetni is akár a nyaralást.

Ilyenkor jelennek meg az utazási irodák népszerű katalógusai a bevált, évről évre visszatérő ajánlatokkal és az izgalmas újdonságokkal. Vannak, akik kizárólag a társasutazást részesítik előnyben, és semmi más nem nyitottak. Nézzük csak, mi szól mellette és ellene?

busz

“A világ legkényelmesebb dolga társasutazáson egyszerű vendégnek lenni. Semmire sincs gondunk. Nem kell térképeket nézegetni, benzinkutat keresni. Más törődik vele, hogy mit eszünk, mit iszunk. Még azt is elmagyarázzák, hogy mit látunk, ha kinézünk az autóbusz ablakán.” (Fehér Klára: Vakáció Magyarországon 54. oldal)

Így igaz. Az idegenvezető minden problémát megold, nekünk mindössze az a dolgunk, hogy engedelmesen odamenjünk, ahová terv szerint menni kell, azt nézzük meg, amit mások beterveztek, és mindig pontosan legyünk ott, ahol gyülekezni kell. És most következzék, hogy miért nem szeretek én társasutazásra menni?

SANYO DIGITAL CAMERA

1. A helyszínen szembesülök azzal, hogy a katalógus által kínált szálláshely hagy némi kívánnivalót maga után (főleg a befizetett áron). Párizsban például a Moulin Rouge-tól nem messze egy kis szállodában laktunk. Mivel ez szórakozó övezet, hajnal háromig nem lehetett nyitott ablak mellett aludni a folyamatos zaj miatt. Ha becsuktuk az ablakot, akkor pedig nem kaptunk levegőt a hőségtől, merthogy légkondicionáló nem volt a szobában. Hab a tortán, hogy a wc-vel is problémák adódtak. Korfun nem volt hűtőszekrény a szobában, és a helyszínen derült ki, hogy ezen a szigeten tilos innunk a csapvízből, sőt fogat mosni sem ajánlatos vele. Igaz, hogy nem kínáltak hűtőszekrényt a katalógusban sem a szobához, de nem kaphattuk volna meg ezt az elemi felvilágosítást? Két kisgyerekkel kánikulában Görögországban két hétig ez azért már szempont szállásválasztásnál.

2. Az idegenvezető és a buszsofőrök döntik el, mikor mit nézzünk meg, és mennyi időt szánhatunk valamelyik nevezetességre. Például a már említett párizsi utazáson kerek másfél órát(!) kaptunk a Louvre-ra, míg teljes fél napot az Eiffel-toronyra, így utóbbi miatt sikeresen lekéstük a strasbourgi katedrális nyitvatartását, s amikor rá mertem kérdezni a fakultatív hajókázásra, gúnyosan odavetették, hogy taxizzak be a városba a szállásról, ha erre vágyom. Csakhogy a katalógusban ezt így hirdették meg, és többek között ezért is jelentkeztem éppen erre az utazásra.

3. Akkor eszünk és azt, amit éppen sikerült beszereznünk, és akkor, amikor tudunk. Ha félpanziós ellátásról van szó, akkor egész nap a sűrű program közepette kell valamikor beszerezni a friss élelmiszert, mivel este már nem biztos, hogy a szállás környékén sikerül nyitvatartó üzletet (különösen pékséget!) találni.

4. Ha szimpatikus a társaság, ha nem, akkor is el kell viselnünk a megnyilvánulásaikat (amelyek esetleg igen irritálóak lehetnek), ha éppen nincs hozzá semmi hangulatunk. Sőt udvarias ismeretségeket is kell kötnünk, bármennyire is a látnivalókkal és nem embertársainkkal szeretnénk foglalkozni.

20131025-magyar-turistak-kulfoldon-idegenvezetes-tapasztalat7

Most pedig nézzük meg az egyéni kalandozás napos-és árnyoldalát!

1. Mindenben magunkra vagyunk utalva, mindent magunknak kell megoldanunk, és mindenért csak magunkat okolhatjuk. Ha szállást keresünk az interneten, számítsunk arra, hogy az ajánlatokat kozmetikázzák, és valószínűleg ritkán felelnek meg a fotókon látottak a valóságnak. Ugyanakkor a térképek segítségével olyan frekventált helyekre foglalhatunk helyet, amire vágyunk: például Rómában a Colosseum mellé vagy Malagában a Picasso Múzeumtól néhány lépésnyire, Madridban a Pradótól rövid sétányira. Nem muszáj szállodát választanunk, nyugodtan válogathatunk az apartmanok, vendégházak, hostelek és panziók között. Ha apartmant választunk, akkor főzünk és azt, amit akarunk, ha a többi lehetőség vonz, biztosított legalább a reggelink. Személy szerint mi évek óta apartmant bérlünk, ha bőrig áztunk kirándulás közben, jólesik egy forró tea, és nincs pénzünk arra, hogy folyamatosan étteremben étkezzünk.

2. Időben le kell foglalni a repülő-, vonat- vagy buszjegyet, ha nem autóval utazunk. A repülőjegyeket például most érdemes nagyon jutányos árakon beszerezni, a busz esetében érvényesítsük a korosztálykedvezményeket, vonatra pedig igyekezzünk olcsó, vissza már nem váltható jegyeket beszerezni (például Spar-jegyek). Nagyon jó ajánlatokat foghatunk ki, de ezeket össze kell hangolni a szállásfoglalással, ami néha nem kis mutatvány, de nagyon is megéri!

3. Előre fel kell készülni, hogy mit szeretnénk látni, mennyibe kerül a belépő, és rangsorolnunk kell, hogy minden, amit igazán fontosnak érzünk, beleférjen szűkre szabott időnkbe. Viszont mi döntjük el, hogy mire mennyi időt fordítsunk, és mit hagyjunk ki. Párizsban például megkönnyebbülten felsóhajtottunk, hogy az eső miatt nem mehetünk be Napóleon sírjához (engem a sírok sajnos teljesen hidegen hagynak), és mivel az Ermitázsban egy vándorkiállításon már volt szerencsém a szinte teljes szoborgyűjteményhez, a Rodin Múzeumot sem hiányoltam volna. És mennyi mindent megnéztem volna helyette!

4. Nem tehetek róla, én szeretem közelről látni, hogy élnek abban az országban az emberek, ahová ellátogatok. Úgy érzem, a társasutakon hermetikusan elzárnak ettől, nem is találkozom valódi, hétköznapi emberekkel (a korfui szálloda pincére vagy a párizsi szálló recepciósa nekem ehhez kevés). Rómában az apartman bérlése egy valódi, hamisítatlan bérházbeli lakást jelentett, az utca túloldalán a Szent Péter bazilikával. Ha kinyitottuk az ablakokat, hallottuk, ahogy csörömpöltek az edényekkel vacsorafőzés közben, éreztük a spagetti szósz illatát, és néha hallottuk a felcsattanó nevetést vagy a temperamentumos vitát. Köztük éltünk, anélkül, hogy részt vettünk volna az életükben, ott vásároltunk, ahol ők, úgy utaztunk, ahogy ők. Óriási élmény volt Olaszországban, Belgiumban, Spanyolországban, Csehországban, Németországban egyaránt.

És hogy fest a társasutazás és az egyéni kalandozás kettőse? Mert ilyen is van. Amikor utazási iroda katalógusából foglalunk utazást, transzfert és szállást, de egyébként a kutya sem törődik velünk. Ez egyrészt jó, mert szabadon dönthetünk utána bármivel kapcsolatban, másrészt rossz, mert ha nem jön be minden, reklamálni már nemigen lehet, ezért nem árt előre felkészülni valamiféle B-tervvel is.

egyéni

 

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Balázs Szabó says:

    Én egyéni kalandozás párti vagyok, bár jelenleg inkább nem is kalandoznék, csak pihennék, wellnesseznék a párommal. Vannak jó kis előfoglalási akciók, érdemes körülnézni. Mi itt találtunk: http://redir.ec/eloreolcsobb


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!