Egy csepp Európa

Miben különböznek a belgák a franciáktól?

Néhány évvel ezelőtt Franciaországba utaztunk, és bár hallottuk, hogy a franciák egyrészt nem szeretik, ha nem anyanyelvükön szólunk hozzájuk, másrészt gyakran lekezelőek, arrogánsak és udvariatlanok (a legendás felsőbbrendűségi tudatukról nem is beszélve), mégis kellemetlen, olykor kínos volt ezzel a való életben, a helyszínen szembesülni. Természetesen lehetséges, hogy csak nekünk sikerült ebben a szellemben gondolkodó pincért, eladót és utcai járókelőt kifognunk, de az is igaz, hogy a legkedvesebbek és legudvariasabbak az arab ajándékárusok voltak.

 

 

Ezen előzmények után kissé tartottunk a Belgiumba való utazástól. Különösen Brüsszel miatt aggódtunk, hiszen jól felkészülten tisztában voltunk azzal, hogy olyan, mint belga nemzetiség nem létezik, maximum belga állampolgár (lásd: Fehér Klára örökbecsű szösszenetét – De hova álljanak a belgák?), hiszen a franciául beszélő vallonok és a holland anyanyelvű flamandok alkotják az ország lakosságának többségét (itt is élnek persze bevándorlók).

 

 

Brüsszel kétnyelvű város, kétnyelvű feliratokkal, s mint Európa fővárosa rendkívül toleráns, befogadó és segítőkész. Az itt élők kedvessége, végtelen türelme elbűvölt bennünket, mindenki azon volt, hogy segítségünkre legyen. A főpályaudvaron a legnagyobb előzékenységgel közölték velünk a tétován feltett angol nyelvű kérdésemre, hogy igen, madame, természetesen Brugge-ből visszafelé megszakíthatja az útját Gentben, és ezzel nem veszti el a hétvégi kedvezményes kirándulójegyét, pusztán néhány euróval többet kell fizetnie. A kis étkezdében a hátam mögött kígyózó sor dacára kimerítő jelentést kaptam arról, hogy mit tartalmaz a Filet Americain – szendvics, és a csokoládé üzletekben széles mosollyal nyugtattak meg, hogy természetesen nem gond, ha nem kívánunk vásárolni, nyugodtan körül lehet nézni, és annyi fotót készíthetünk, amennyit csak óhajtunk.

 

csoki

 

Ezek után Brugge-ben már nem is csodálkoztunk, hogy kérés és kérdés nélkül odajött egy hölgy hozzánk a pályaudvaron, hogy nem jó helyen nézzük a menetrendet tartalmazó táblákat, mert a hétvégi járatokat a túloldalon találjuk. Ugyancsak ebben a csodaszép városban bukkantunk rá az egész évben nyitva tartó karácsonyi üzletre, amelyben – mivel franchise rendszerben működik – tilos a fotózás és a videókamerázás, de miután elmondtuk, hogy Magyarországról jöttünk, és a Nők Lapja Cafénak készítünk cikket, azonnal engedélyt kaptunk rá, és nem kértek tőlünk semmilyen sajtóigazolványt.

 

 

A másik szembeszökő különbség a franciák és a belgák között, hogy az utóbbiak szemmel láthatóan nem helyeznek akkora hangsúlyt az aktuális divatújdonságokra és trendekre, mint előbbiek. Ezen a téren a belgák inkább a németekre hasonlítanak, mint ahogy nemzeti konyhájuk tekintetében is. Az adagok nem olyan parányiak, mint a francia éttermekben, és az ízek sem annyira rafináltak. Fogalmazzunk úgy, hogy az egyszerű, de minőségi ételeket kedvelik, azokból pedig meglehetős mennyiségeket.

 

 

Belgiumban szeretnek biciklizni, és rengeteg kölcsönzőt láttunk, bárhová is mentünk. A franciák is szeretik magát a sportot (lásd: Tour de France), de ahogy a francia nőkről olvastuk – nem szeretik testedzéssel sanyargatni magukat, inkább kevesebbet esznek vagy többet lépcsőznek.

 

 

A hétköznapi jólét és bőség a meghatározó ebben az országban, és ez nekünk, az örök hullámvasúton kapaszkodó magyaroknak felettébb rokonszenves.  Ne feledjük, itt terült el évszázadokkal ezelőtt Németalföld, ami igyekezett gyarapodni, gazdagodni és felhalmozni (legyen akár földterületről vagy egyéb anyagi javakról szó), nem mellesleg megbecsülve a hétköznapi élet apró örömeit is. Ez a derűs életöröm, nyugalom ma is áthatja a mindennapokat, és bennünket, átutazó idegeneket sem hagy változatlanul.

 

 

És ha ezek után valaki úgy gondolná, hogy a belgák unalmas emberek, az nagyot téved. Mert egyébként hogyan tudnának az unalmas és szürke emberek olyan meghökkentő és furcsa kiállításokat és múzeumokat létrehozni, mint a képregény-, a sült krumpli- és a csatornamúzeum?

 

 

Következik: A belga konyha remekei

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!